Kereső

Hírek

ÚJ TRENDEK A SZŐLÉSZET-BORÁSZATBAN ÉS A BORTURIZMUSBAN KONFERENCIA

Tisztelettel meghívjuk a PTE KPVK Élelmiszergazdasági és Turisztikai Intézete, a Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter és a Magyar Földrajzi Társaság által szervezett ÚJ TRENDEK A SZŐLÉSZET-BORÁSZATBAN ÉS A BORTURIZMUSBAN elnevezésű tudományos konferenciánkra.

 

>>
Furmintok szeptemberben is

Szeptember 25-én újra megnyitotta kapuit Szekszárdon a BorKultúra SzabadEgyetem, népszerűbb nevén a boregyetem, első szezonbeli programján górcső alá véve a furmintot, valamint annak esélyeit boncolgatva, hogy válhat-e a fajtából új magyar világsiker. Tóth Adrienn, a Vinoport főszerkesztője, s egyben a Furmint Február főszervezője az este során 10 bort mutatott be, melyek nagy része Tokajról származott, de a Mátra, a Balaton-felvidék és Zala borászataiba is ellátogathattunk. 

>>
Szakmai rendezvények és képzések a középpontban

A Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézetével együttműködve sikeres konferenciát szervezett 2013. május 7-9-én, Szekszárdon. A konferencia a „Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter fejlesztése” DDOP-2.1.3/A-12-2012-0003 azonosítószámú pályázat támogatásával valósulhatott meg.

>>

Programok

Hírek

Öko, organikus, bio vagy biodinamikus?

2014. október 24.

A Borkultúra Szabadegyetem októberi előadására éreztek bio, organikus, biodinamikus termelők Szekszárdra. Hogy mi is ez, mit takarnak a kifejezések, sokan még a gyakorlottabb és tájékozottabb borisszák közül sem tudják. Ezért van egy hosszabb bevezető és holnap következik maga a tudósítás a kóstolóról.


Manapság egyre népszerűbbek a biotermékek. Az egészséges és modern életmódhoz ma már hozzátartozik, hogy a kozmetikumok közül a természetes anyagokat tartalmazókat  választjuk, vagy a boltok polcairól a biotermékeket emeljük le, legyen az zöldség, gyümölcs, tejtermék stb. De bio nemcsak ezek között, hanem a borok közt is megtalálható. És mitől bio egy biobor?

Megvallom őszintén, nem kevés időt igényelt a különböző forrásanyagok, az interneten fellelhető számos cikk áttanulmányozása és annak tisztázása, hogy akkor most mi a közös vagy épp a különbség a bio, az öko, az organikus meg a biodinamaikus között, és hogy egyáltalán mit is takarnak ezek a fogalmak. 

Bármelyik megnevezést járjuk körül, a lényeg minden esetben a természetes módszerekkel folytatott művelésen van. Így tilos a műtrágyák, a növekedés szabályozók, a génmanipulációval előállított szaporító anyagok, a szintetikus növényvédő szerek, illetve bárminemű kemikália használata. Ezen felül a tartósítószerek, a színező- és festékanyagok, valamint a különféle adalékanyagok használata is erősen szabályozva van. Kizárólag természetes anyagok, például réz, kén, vízüveg, kőporok, növényi kivonatok játszhatnak szerepet a gazdálkodás során. A rovarkártevők ellen pedig rablóatkákkal és más természetes ragadozók megtelepítésével lehet védekezni.

Az ökológia gazdálkodás lényege a természet megóvása, az ember és a környezete közti összhang megőrzése vagy épp helyreállítása. Tulajdonképpen nem más ez, mint amit a 18. századig alkalmaztunk a kertművelés, gazdálkodás során.

Na most olyan, hogy biobor valójában nem létezik. A köznyelv által használt bio elnevezés hivatalosan “ökológiai rendszerben termesztett szőlőből készült bor” lenne, bár tegyük hozzá lényegesen egyszerűbb és könnyebb a bio szót használni. A biotermék hivatalos neve ökotermék. Mind az EU, mind a hazai jogszabályok alapján az ellenőrzött ökológiai gazdálodás kereteiben előállított élelmiszer nevezhető ökoterméknek. Tehát a hangsúly az előállítás és termesztés körülményein, nem pedig magán a végterméken van.

Magyarországon két társaság, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. a két egyedüli olyan szervezet, amely jogosult a biotermékek ellenőrzésére és tanusítására. Lényegében ők adják ki a minősítést arra vonatkozóan, hogy nevezhetünk-e egy bort bionak vagy sem, azaz a termékelőállítás megfelelt-e a azoknak az előírásoknak, amely alapján a bor ökológia termék (= biotermék) megnevezéssel  forgalomba hozható. Tulajdonképpen magukat a munkafolyamatokat ellenőrzik, nem kevés ideig, hiszen a bioszőlészetre való átállás befejezése a 4. évi szürettől számítható.

A biogazdálkodás, az ökológiai és az organikus gazdálkodás pedig egymás szinonímái.

Az ökológiai gazdálkodásnak több ágazata is létezik, ezek közül különösn sajátságos a spirituális elvekre épülő biodinamikus módszer. Tulajdonképpen, ha lefejtjük róla a voodoo-szerű eljárásokat - mint például az állati testrészekbe tömködött növények meghatározott időpontokban való elásása - , akkor a legkövetkezetesebb ökológiai gazdálkodási módról beszélhetünk. Lényege, hogy a Hold és a csillagképek állásához igazítják a vetést és művelést, valamint különféle biokatalizátor jellegű gyógynövénypreparátumokat használnak.

Itt a cél nemcsak a környezetszennyezés elkerülése, hanem a leromlási folyamatok megállítása és visszafordítása. Olyan gazdálkodási mód, melynek gyökerei 1924-ig nyúlnak vissza, és dr. Rudolf Steiner nevéhez fűződnek. Az ebből a gazdálkodásból származó termékeket jelöli a Demeter márka, mely egy több mint 4000 tagot számláló világméretű közösség védjegye, és egyben a csúcsminőséget is hivatott jelölni.

 

forrás: http://www.pecsiborozo.hu/hirkereso/oko-organikus-bio-vagy-biodinamikus



<< vissza

Hírlevél